Nemrégiben az IDE képviseletében vett részt egy, a LiFT által szervezett kerekasztal beszélgetésen Szarvas Koppány Bendegúz, az Ifjú Demokraták alapítója. A téma Trianon megítélése volt, a felmerült kérdésekre adott válaszainak összefoglalója olvasható az alábbiakban.

A szervezet szerint milyen események vezettek Trianonhoz? Hogyan látja az akkori magyar politika felelősségét a kialakult helyzetben?

A közvetlen oka Trianonnak az volt, hogy a franciák féltek a németektől, akik ellen épp csak tartani tudták a frontot úgy, hogy a németek két fronton harcoltak, a franciákat meg segítették a britek és az oroszok is. Ezért, hogy elkerüljék, hogy még egyszer a katasztrófa szélére kerüljenek, kitalálták a Kisantantot: középhatalmakat a németek hátába. Ehhez azonban a középhatalmakat fel kellett hizlalni területekkel, amihez pont Magyarország volt kéznél. Ez a geopolitikai vetülete a dolognak, fontos tudomásul venni, hogy nem büntetni akarták a magyarokat, egyszerűen nem voltunk olyan jelentősek, hogy foglalkozzanak velünk.

Ráadásul senki sem sajnálta Magyarország feldarabolását, és ezt viszont már magunknak köszönhetjük, leginkább a magyar elitnek (a magyar népnek akkoriban nem sok beleszólása volt a közügyekbe, thanks Tisza!). 1848-tól kezdve a magyar elit gyakorlatilag mindent megtett, hogy maga ellen fordítsa a nemzetiségeket. A szabadságharc alatt kezdődött, de később is minden olyan rendezési kísérletet lesöpörtek az asztalról, ami arányosabban osztotta volna el a hatalmat a birodalomban (pedig voltak szép számmal Kossuth “kütahyai alkotmány”-ától a februári pátensig). Jól példázza a nemzetiségek iránti lenézést Podmaniczky Frigyes mondása, hogy „ha már mindenáron a reichsratba [birodalmi tanácsba] kell mennem, inkább megyek Bécsbe a némethez, mint Belgrádba a ráchoz”. A Kiegyezés után pedig folyamatosan kicsinyes módokon tettek keresztbe a nemzetiségeknek- lehet, hogy a Lex Apponyi egy modern, toleráns törvény volt a korában, de az azt kiegészítő rendelet teli van erőszakos magyarosítási törekvésekkel.

Érdemes még megemlíteni 1919-et is: az akkori baloldal ironikus módon felvette a harcot a benyomuló román és csehszlovák megszállók ellen (igen igen tudjuk, a világforradalomban bízva és nem Magyarországot védve, de ez az eredményességen nem változtat), miközben a jobboldal inkább bomlasztott, mert inkább látják lángokban az országot, mint mások irányítása alatt. Ugyanis az ellenforradalmi kormány Szegeden volt az, amelyik a tavaszi ellentámadás felvonulási terveit a franciák azok pedig a románok kezére játszották. Ez a minta azóta is ismétlődik, utoljára 2006-ban, mikor a jobboldal gerjesztette a káoszt az utcákon, miközben a baloldal próbálta kezelni az ország gazdasági állapotát.

Reálisan nézve: nem teljesen a magyarokon múlt az, hogy Trianonig jutottunk, de az igényt mi magyarok teremtettük meg. Ezzel szembe kell nézni és tudomásul venni, mert csak akkor lehetünk valamirevaló nemzet, ha felelősséget vállalunk magunkért.

Mi a szervezet véleménye a békeszerződés tartalmáról?

Elvesztettünk egy háborút, ennek vannak következményei. Történt már korábban. Az, hogy a békediktátum ilyen durva, és hogy egyáltalán diktátum, az a korabeli, túlhajtott nacionalizmusnak köszönhető. Annak, hogy „az én fájdalmam jobban fáj, az én igazságom igazabb, mint a tiéd!”. A harmincéves, vagy a napóleoni háborúkat békekonferenciák zárták le nem győztesek és vesztesek között, hanem a békében és stabilitásban érdekelt felek között. Amikor viszont nemzetek kezdtek el egymással háborúzni, ott meg kellett indokolni, miért küldik a fiaikat a húsdarálóba, és el kellett hitetni, hogy “nekünk van igazunk”- akkor pedig értelemszerűen az ellenfél a gonosz, és jogos a büntetés.

Röviden: ilyen diktátumok abból születnek, amikor a felek nem veszik tudomásul, hogy a másiknak is vannak sérelmei, és mindenki a sajátját érzi legfájóbbnak. Ha viszont abbahagyjuk a sérelmi politizálást és együttműködünk a szomszédjainkkal, az csodákat képes művelni.

ha-ez-fajt

Forrás: 444.hu / Tbg

Hogyan látja a szervezet a határon túli magyarok helyzetét napjainkban?

A határon túli magyarok helyzete lehetne jobb is, de ez ellen a szavakban magyarkodó jobboldal nagyon sokat tesz, amikor 1. magyart uszít magyar ellen például kispártok létrehozásával 2. sérelmi politikát folytat és még mindig beszél revízióról, meg asztalt akar csapkodni. Az MSZP anno sokkal többet tudott tenni a magyarok helyzetének javításáért, amikor megvendégelte Victor Pontát, mint a jobboldal valaha is bármilyen magyarigazolvánnyal vagy nemzetközi hisztivel vagy egyéb szimbolikus lépésekkel. Tipikus megint csak: a baloldal gyakorlati lépéseket tesz, az úgynevezett jobboldal (ami ma Magyarországon annak hívja magát, a Jobbik és a Fidesz, valójában csak nemzetiszín sziruppal leöntött kádárizmus) szimbólumokkal hülyéskedik és csak mérgesíti a viszonyt.

Eleve a Fideszt, de jó eséllyel a kistestvérét, a Jobbikot sem érdeklik igazán a határontúli magyarok. Csak egy romanticizált skanzenként tekintenek rájuk, és olcsó szavazatforrásként. Ezt érzik az ottaniak is, nem véletlen, hogy a Fidesz által tolt pártok nem kapnak érdemi támogatást.

A szervezet szerint Magyarország EU tagsága milyen megoldásokat és lehetőségeket kínál?

Pont, hogy az EU a megoldás a határontúliak helyzetére, úgyhogy pláne minősített kreténnek kell lenni ahhoz, hogy az EU-ból ki akarjunk lépni.Két nagy EU-s vívmány van, ami segít a magyar közösségeknek abban, hogy megmaradjanak magyarnak ott, ahol vannak: a szubszidiaritás és Schengen. Schengent nem kell magyarázni. A szubszidiaritás pedig (amely elv szerint minden döntést azon a szinten -helyi, regionális, országos, szövetségi- kell meghozni, ahol a leghatékonyabb) erősítheti azt, hogy pl. a sepsiszentgyörgyi ügyeket Sepsiszentgyörgyben döntik el és nem Bukarestben.

Ami igazán nagy segítség lenne még, de nagyon messze van: európai állampolgárság. Persze, a helyi demagógok ezzel mindenhol szembemennek, mert akkor kevésbé hergelhetnék egymás ellen a szomszédokat.

Pedig a jövő az együttműködésé, a sebek behegedéséé és az egyesült Európáé. Jó lenne, ha a trianoni békeszerződés 100. évfordulója úgy érne minket, hogy elhatározzuk: a sebek felszaggatása és egymás hergelése helyett lezárjuk a régi vitákat és kölcsönös, korrekt partnerséget építünk ki a szomszédainkkal, ami hosszú távra biztosíthatja a békét, szabadságot és jólétet minden magyarnak és minden európainak.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezár