Ha rajtunk múlna, akkor a Csillagok Háborúja lenne kötelező tananyag, nem a foci, de hát nem is mi vagyunk kormányzati pozícióban. Jó, persze ez csak vicc, de az IDE elnökségében egész egyszerűen több a Star Wars rajongó, mint a futballmániás, és úgy tűnik, ma a kormány úgy működik, hogy a Főnök hobbijáért semmi pénz nem ár.

Ezzel együtt is van pár apróság, amit még a fénykardoktatásnál is fontosabbnak ítélnénk, ha már arról van szó, hogy milyen tárgyakat kellene tanítani általános és középiskolai szinten.

Eleve hasznosnak tartanánk, ha az oktatás szakítana azzal a szemlélettel, hogy két lábon járó bioenciklopédiákat akar nevelni hattól tizennyolc  tizenhat éves korig – az a helyzet, hogy a lexikális tudás hiányosságait remekül tudja pótolni a Google meg a Wikipédia. Jelenleg kevés esélyt látunk arra, hogy Vágó István feladja a politikai karriert, és inkább visszamegy a balettba ugrálni műsort vezetni a Legyen Ön is Milliomosba – erre a valószínűtlen esetre viszont felesleges egy komplett oktatási rendszert fenntartani. Hátha egy random diák eljut a 40 milliós kérdésig.

Persze nem árt az egyensúlyra törekedni, például mi nem szeretnénk azt se, ha az eljövendő nemzedékek adnának alapanyagot az Észbontók ötszázadik évadához:



A fenti videó remek illusztrációja egyébként az általános iskolai oktatás csődjének. Elég nagy gond van, ha valaki el tudja hagyni úgy az iskolapadot, hogy azt hiszi, a Nap kering a Föld körül.

Vannak dolgok, amire nem tud megtanítani sem a Wikipédia, sem a Google (a Facebookként emlegetett trolltartót meg ne is említsük): gondolkodni. Ez lenne az iskola feladata ugyanis. A heti öt testnevelés óra meg a kötelező focioktatás erre nem (sem) lesz képes.

Félreértés ne essék, a mindennapi sportolás, edzés megszerettetése fantasztikusan jó dolog lenne – ha működne. Ha meglennének a minimális feltételei a mindennapi tesiórának, úgymint sportpálya, tornaterem, sporteszközök – de egyelőre úgy néz ki, hogy olyan szegény nem lehet egy iskola, hogy ne lehetne körbefuttatni az épületet a gyerekekkel tornaóra címén. Vagy mégis?

A helyhiány következménye, hogy a szélesebb közönség is megismerte az egyik legviccesebb iskolai kifejezést, a tornafüzetet. Mivel az órák egy részét a szabadban kell tartani, ahol idővel esni és havazni fog, egyes sulikban jobb híján kitalálták, hogy akkor lesz elméleti torna az osztályban. Ha már óra és elmélet, füzettel, dolgozattal, házi feladattal.

Így az is megutálta a tornát, aki a sanyarú körülmények ellenére eddig még nem. Igazi vígjátékban éreztem magam, amikor az idei első szülői értekezlet slágertémája a szülők átkozódása volt a háromoldalas kötelező tornafogalmazás miatt.

@Szily László, Cink.hu

 

FOCIMondjuk mi elolvasnánk egy hetedikes focifogalmazását a magyar válogatott idei teljesítményéről – valószínűleg sokkal szórakoztatóbb lenne, mint bármelyik meccs a milliárdokból felhúzott stadionokban.

Persze lehetne rosszabb is a helyzet, ha például a Kedves Vezér kedvenc hobbija a bungee jumping, a mélytengeri búvárkodás, esetlegesen a rúdtánc lenne. Bár ez utóbbival legalább olyan szakmát adna a diákok kezébe a kormány, amivel külföldön könnyen el lehet helyezkedni, úgysem akarnak itthon maradni a büdös kölkei. De még eljöhet persze a nap, amikor Semjén Zsolt kedvéért a vadászat is kötelező lesz, és akkor majd Apa Zenél gyárthat egy új slágert.

Úgy tűnik, az EMMI is belátta, hogy ezzel a fociötlettel milyen magas labdát dobott fel, és már óvatosan hátrál is kifele a koncepció mögül.

A tervezet szerint a focioktatást a heti 5 testnevelésóra részeként vezethetik be az alap- és középfokú oktatási intézmények, és a fociórák nem növelik az óraszámot. Még nem dőlt el, hogy heti 1 vagy 2 tesiórát töltenének focival azok a diákok, amiknek az iskolája beilleszti az oktatási programjába a kerettantervet.

@444.hu

Most ne kötekedjünk azon, hogy ezzel együtt is, miért a foci, és miért nem inkább a kosárlabda, kézilabda, röplabda, vagy akár a kidobós szerepel ennyire kiemelt helyen. Elvégre lehet, hogy egy általános iskolásokból álló válogatott a legendás halálcsoportban is jobban meg tudná állni a helyét, mint a profi magyar futball képviselői:

foci-halalcsoport

Tegyük fel, mi lenne, ha nem a Pitagorasz-tételt meg a szinusz-koszinusz rejtelmeket próbálnánk bemagoltatni a diákokkal, hanem pénzügyi alapismereteket tanítanánk nekik – közérthető módon? Hátha az elkövetkezendő generációt nem lehet megvezetni majd ilyen Questor-stílusú pilótajátékokkal – oké, persze ennek „hátulütője”, hogy kormányközeli emberek nem fognak tudni olyan sokat keresni.

Esetleg vállalkozási és adózási alapismereteket is oktathatnának, különös tekintettel arra, hogy a nettó bér mennyibe is kerül a munkáltatónak – hátha pártszínektől függetlenül küldenek majd el mindenkit, aki több, mint 50%-os adó és járulékterhet akar begyűjteni a munkavállalókon.

De az informatika oktatás is túl juthatna azon, hogy hogyan kell elindítani a zinternet explorert: lehetne beszélni arról, hogy például mit adhatunk ki magunkról egy közösségi hálón vagy mit nem. Vagy, hogy milyen applikációk léteznek, amik egyszerűbbé teszik a fentebb említett Pitagorasz-tétel használatát.

Egyéb, a való életben is hasznos témákat is célszerű lenne bevezetni. Például kötelező kresz-oktatást mindenkinek: ártani nem árthat, ha mindenki tisztában van mondjuk az útjelzőtáblák által közvetített információkkal. Urambocsá’, akár motivációként is működhetne, ha a kreszből legjobb diákokat az iskola küldené el autóvezetői tanfolyamra, jutalmul.

Elsősegélytanfolyam sem lenne felesleges is, annak reményében, hogy kis csemetéink talán nem fognak bepánikolni, ha valakinek segítségre van szüksége, vagy netán veszik majd a fáradtságot, hogy ha az utcán eszméletlen embert látnak, ne menjenek el mellette, hanem legalább csekkolják le, alkoholszaga van-e a bácsinak, vagy épp infarktust kapott.

A családi életre nevelés pedig értelmesebb, mint ezer felesleges értekezés arról, hogy miért fogy a magyar. Talán, ha időben beszélgetnének a gyerekekkel, és a felvilágosítás nem merülne ki egy vihogós, szégyellős negyvenöt percben, érettebb és boldogabb párok vállalnának a jövőben gyereket, jóval felkészültebben és felelősségteljesebben, mint ma.

A magyarnak becézett irodalomtörténet oktatás helyett inkább a kultúra sokszínűségére felhívni a figyelmet, és annak a szeretetét átadni, hátha nem a Barátok közt lesz a következő generáció legnagyobb kulturális élménye?

Egyáltalán, mi lenne, ha megpróbálnánk egy izgalmas élménnyé tenni a közoktatást, ahelyett, hogy generációknak akarunk éltre szóló gyomorgörcsöt okozni? Az egyéni pirospont-feketepont gyűjtögetés helyett a csapatmunkát előtérbe helyezni, meg normális motivációt kitalálni a jegyrendszer helyett vagy legalábbis mellett?

Az oktatási rendszerrel kapcsolatban ezekről lenne célszerű társadalmi vitákat folytatni – nem arról, hogy kell-e focioktatás olyan iskolákba, ahol labdára se telik, pláne normális épületre. Kíváncsian várjuk, hogy ez a beszélgetés megindul-e a közeljövőben, vagy inkább kezdjünk el spekulálni a Csillagok Háborúja 12. részéről.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezár